Eljárási költségnek minősül a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, az alábbiakban felsorolt igazolt költség, amelyet

1. a kérelemre induló eljárásban az ügyfél a hatóság részére az eljárás lefolytatásáért fizet, valamint
2. az előbbi pontban foglaltakon túlmenően az ügyfél, és az eljárásban közreműködő más személy a közigazgatási eljárással összefüggésben fizet meg.

Eljárási költségek:

1. az eljárási illeték,
2. az igazgatási szolgáltatási díj,
3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség (utazási költség, kiesett jövedelem megtérítése stb.),
4. az anyanyelv használatával kapcsolatos költség (tolmács díja, határozat lefordításának díja stb.),
5. az ügyfél iratbetekintési jogának gyakorlásával kapcsolatos költség (másolás, nyomtatás, postázás költsége stb.),
6. az ügyfél képviseletében eljáró személy költsége (a törvényes képviselő költsége és kiesett jövedelmének megtérítése, a meghatalmazott költsége és megbízási díja, munkadíja, az ügygondnok, kézbesítési ügygondnok költsége és munkadíja),
7. a tanú megjelenésével kapcsolatos költség (utazási költség, a kiesett jövedelem megtérítése),
8. a hatósági közvetítő költsége (megbízási díja, utazási költsége), továbbá a tevékenységével kapcsolatban indokoltan felmerült kiadás,
9. a szakértői díj és a szakértő költsége,
10. a fordítási költség (kivéve a törvény által elismert kisebbség nyelvének használatával és a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél azonnali intézkedést igénylő,ügyével összefüggő fordítási költséget és a jeltolmács költségét, melyet az eljáró hatóság visel)
11. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség, továbbá, ha az meghaladja a tértivevényes postai küldeményért fizetendő díj háromszorosát, a hatóság részéről felmerülő levelezési költség,
12. a végrehajtási költség és a végrehajtási költségátalány,
13. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,
14. a hatósági ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült igazolt utazási költség,
15. a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb eljárási költség .

Az ügyfél kérelmére induló közigazgatási eljárásokban az ügyfélnek államigazgatási eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell lerónia. Főszabályként a közigazgatási eljárások ügyfél által történő megindításához illetékfizetési kötelezettség társul. Amennyiben azonban külön jogszabály az adott hatósági ügyfajta tekintetében az eljárás megindításához igazgatási szolgáltatási díj fizetésének kötelezettségét írja elő, eljárási illetéket nem kell fizetni.

Az eljárási költség viselése

A felsorolt eljárási költségek esetében elkülöníthetjük az ügyfél által kérelmezett eljárás megindításával összefüggő költséget (illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj), másfelől az eljárás során szükségszerűen felmerülő egyéb költségeket (az ún. egyéb eljárási költségeket).

Kérelemre indult eljárásban az illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező előlegezi meg és viseli, ugyanígy az eljárás egyéb költségeit is - ha törvény másként nem rendelkezik. Ha az eljárásban több azonos érdekű ügyfél vesz részt, az egyéb eljárási költségeket egymás között egyenlő arányban előlegezik meg, illetve viselik (egymás között azonban másként is megállapodhatnak). [2004. évi CXL. törvény 156. § (1) bek.]

Hivatalból indított eljárásban az eljárási költséget a hatóság előlegezi meg. Ha azonban az hatóság határozata az ügyfél részére kötelezettséget állapít meg, a felmerült költség viselésére az ügyfelet kötelezi a hatóság. [2004. évi CXL. törvény 156. § (2) bek.]

Ha az ellenérdekű ügyfelek részvételével folyó eljárás amiatt indult, mert a kérelmező a másik ügyfél jogellenes magatartását sérelmezte, a hatóság - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - az eljárási költségek viselésére kötelezi

1. a kérelem elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet,
2. a kérelemnek megfelelő döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet .

Ha az ügy érdemében hozott határozat a kérelemnek részben ad helyt, a hatóság az eljárási költség általa megállapított arányban való viselésére kötelezi a kérelmezőt, illetve az ellenérdekű ügyfelet .

E rendelkezés speciálisan azokra az esetekre vonatkozik, amikor a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügyfelek állnak egymással szemben. A törvény célja, hogy a jogszerű állapot megteremtésére törekvő ügyfél, ne verje magát költségekbe a másik fél jogellenes magatartása miatt. Ez esetben a közigazgatási ügyben való (részleges) nyertesség vagy vesztesség alapozza meg a költségek (részleges) viselését is.

A fenti fő szabályokon túl a törvény néhány külön rendelkezést is tartalmaz a költségek viseléséről az eljárás során felmerülő körülményektől függően.

Így ha a bizonyítási eljárás során valamely bizonyítási eszköz igénybevételét kérelemre indult eljárásban a hatóság, hivatalból indított eljárásban az ügyfél indítványozza, az ezzel összefüggő költség megelőlegezése az indítványozó szervet vagy személyt terheli. Ilyen esetben a költségviselés attól függ, hogy a határozat az indítványnak megfelelő bizonyítási eszközön alapul-e. Ez a irányadó a kérelemre indult eljárásban az ügyfél indítványa nyomán alkalmazott bizonyítási eszközzel kapcsolatos költség viselésére is.

Ha az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének jogellenes magatartása miatt vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, a hatóság az ezzel kapcsolatos többletköltség megfizetésére kötelezi a jogellenes magatartást tanúsító személyt.

A végrehajtási eljárás során felmerülő költséget az viseli, aki a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására okot adott.