A lakásbérleti szerződés fogalma

A lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.

A bérbeadó szavatossági kötelezettségei

A bérbeadó a bérlet tárgyáért a lakásbérlet fennállása alatt jog- és kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. Szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor és a bérlet teljes fennállása alatt is alkalmas a rendeltetésszerű használatra (kellékszavatosság), valamint azért, hogy a bérlő a jogait a szerződés tartama alatt háborítatlanul gyakorolhassa (jogszavatosság). A szavatossági kötelezettség megsértése hibás teljesítésnek minősül, a bérlő tehát követelheti a rendeltetésszerű használatot korlátozó hiba kijavítását. A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére maga is elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik. A szavatossági kötelezettség nem teljesítése esetén a bérlő nem követelhet kicserélést, az elállás helyett pedig az azonnali hatályú felmondás jogával élhet.

A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

A bérbeadó karbantartási kötelezettségei

A bérbeadót a lakás állagának és a rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében karbantartási kötelezettség terheli. A bérbeadó ennek körében köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. A bérbeadó az azonnali beavatkozást igénylő munkákat haladéktanul, míg az azonnali beavatkozást nem igénylőket az épület karbantartásakor vagy felújításakor köteles teljesíteni.

A bérlő a bérbeadótól átvállalhatja egyes karbantartási kötelezettségek teljesítését. Ez esetben a szerződésben rendelkezni kell a karbantartási kötelezettség átvállalásának ellentételezéséről, tehát a lakbérmérséklés mértékéről.

A bérbeadó lakbér-követelési jogosultsága

A bérbeadó követelheti a lakás használatáért megállapított lakbért. A lakbér mértékét meghatározhatja jogszabály (állami vagy önkormányzati bérlakások) vagy a felek szabad megállapodása.

Ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg, a szerződést akkor is létrejöttnek kell tekinteni, ha a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg. A bérbeadó ez esetben köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt nagyságú bért köteles fizetni.

Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni. Nem vonatkoznak a fenti szabályok a szabad megállapodáson alapuló lakbérekre. Ez utóbbinál ugyanis a lakbérben való megállapodás a szerződés szükségképpeni eleme, ennek hiányában a lakásbérleti szerződés nem jön létre.

A bérlő lakbérfizetési kötelezettsége

A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért egy összegben, havonta előre, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

A lakbért a lakás átadásától a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kell fizetni. Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után jogcím nélküli használóként bennmarad a lakásban, erre az időre nem lakbért, hanem használati díjat köteles fizetni.

A bérlő karbantartási és tűrési kötelezettsége

A bérlő és a vele együttlakó személyek kötelesek a lakást, valamint a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket rendeltetésszerűen és a szerződésnek megfelelően használni.

A bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartása, felújítása, pótlása és cseréje tekintetében. Ilyen megállapodás hiányában bérlőt a karbantartási és felújítási munkák költségei, a bérbeadót a csere és pótlás költségei terhelik.

A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, továbbá a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését. Ha az épület karbantartásával, felújításával kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén pedig a bíróság állapítja meg. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen másik lakást köteles biztosítani. A bérbeadót terhelik a bérlő átmeneti kiköltöztetésének költségei.

A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni .

A bérlő lakáshasználati jogosultsága

A bérlő jogosult a lakás használatára. A használat nem terjed ki - kivéve, ha a felek ebben megállapodnak - a lakás átalakítására és korszerűsítésére. Ha azonban a felek megállapodnak az átalakításban, rendelkezni kell a költségviselésről, illetőleg a korszerűsítés fejében beszámítható bérleti díj összegéről.

Lakásbérleti szerződés megszűnése határozott idejű szerződésnél

A lakásbérleti szerződés megszűnése tekintetében különbséget kell tenni a határozott időre szóló, valamint a határozatlan időre kötött szerződések között.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

Közös megegyezéssel történő megszüntetés

A határozatlan időre kötött szerződést a felek megszüntethetik közös megegyezéssel. Az önkormányzati lakásra irányuló bérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése felmondással

A felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a lakásbérleti szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A felmondást írásban kell a másik féllel közölni, a szóbeli felmondás érvénytelen. A lakástörvény felmondásra vonatkozó szabályai kógensek, ennélfogva azoktól nem lehet eltérni.

Felmondással bármelyik fél megszüntetheti a szerződést. A lakástörvény a felmondás két fajtáját különbözteti meg: az ún. rendes felmondást és az azonnali hatályú felmondást.

A bérbeadó a szerződést csak akkor mondhatja fel, ha a törvényben meghatározott felmondási okok valamelyike fennáll. A felmondás bármelyik felmondási ok esetében a bérlőtársakra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

Felmondás a bérlő szerződésszegése miatt

A felmondás egyéb esetei

Végül megilleti a bérbeadót a felmondás joga, ha a bérlő részére megfelelő és beköltözhető cserelakást ajánl fel. Ez esetben a felmondási idő nem lehet három hónapnál rövidebb. A cserelakás megfelelő színvonalának vizsgálatánál figyelembe kell venni mindkét lakás komfortfokozatát, alapterületét, műszaki állapotát, lakóhelyiségeinek számát, a településen belüli fekvését és a lakás bérét. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen - a fővárosban a főváros területén - megfelelő és beköltözhető lakása van. A magánszemély bérbeadó cserelakás biztosítása nélkül is felmondhatja a szerződést, ha a felmondás jogát írásban kikötötték. A felmondási idő nem lehet rövidebb három hónapnál.

A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést írásban bármikor felmondhatja. A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése a lakás cseréje miatt

A lakásbérleti szerződést megszűnteti a lakásbérleti jog cseréje. A csereszerződést írásba kell foglalni. A bérlő a lakás bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el. Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha a lakáscsere egészségügyi okból, munkahelyváltozás vagy lényeges személyi körülmények megváltozása miatt válik szükségessé.

A szerződés megszűnése egyéb okok miatt

Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, vagy ha az építésügyi hatóság - életveszélyes állapota miatt - annak kiürítését rendelte el, a lakásbérleti jogviszony megszűnik.

Megszünteti a lakásbérleti szerződést a bérlő halála, feltéve, hogy nincsen a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy. A bérlő halála esetén a lakásban visszamaradt személy köteles a lakást kiüríteni és a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

Magántulajdonú lakás bérlőjének halála esetében a bérlői jogviszony folytatására csak szűk körben van lehetőség. A lakásbérleti jogviszony folytatására csak az eltartó jogosult, feltéve, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó hozzájárult, illetőleg az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, valamint a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.

A lakásbérleti szerződést megszűnik abban az esetben is, ha a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították.

Lakásbérleti szerződés megszüntetése bírósági illetve hatósági határozattal

A bérlőtárs lakásbérleti jogviszonyát a bíróság a másik bérlőtárs vagy a társbérlő kérelmére megszünteti, ha a bérlőtárs, illetőleg a vele együttlakó személy a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg, a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít vagy a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Bírósági határozattal szűnik meg a bérleti jogviszonya annak a bérlőtársnak, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Ugyancsak bírósági határozattal szűnik meg a bérlőtársi jogviszonya annak, akit a bíróság a házasság felbontásakor a bérlakás elhagyására kötelez.

forrás: magyarorszag.hu